Ecetek
(általában)
Az ecetet már az ókori rómaiak is használták frissítõ italként, gyógyszerként,
tartósítószerként és ételízesítõként. A magyar ecetgyártás a 19. században
indult meg.
Az ecet a legáltalánosabban használt savanyító szer, minden háztartásban megtalálható.
Mindennapos és sokoldalú felhasználása során gyakran felmerült a kérdés, hogyan tehetjük aromásabbá, élvezetesebbé, hiszen ez mind az egészséges, mind a beteg ember számára nagyon
fontos, mivel ételeink ízesebbé, emészthetõbbé tételérõl van szó.
A felhasznált nyersanyagok szerint a következõ aromájú ecetfajták léteznek.
Borecet: az eredeti kizárólag borból készül. Fahordókban érik, és fõként savanyúságokhoz használják.
A sósborszesz és a pálinka keveréke.
Gyümölcsecet: erjesztett almamustból készül. Gyümölcsös ízû, és kitûnõen illik a nyers zöldségételekhez.
Bazsalikomos ecet: gyenge vörösborecet Olaszországból. Alapja a trebbianoszõlõ.
A bazsalikomos ecetet 3-12 évig érlelik fahordókban!
Hazánkban (jelenleg) 20%-os (m/v)* eceteszencia, 10%-os
(m/v)* ételecet, 6%-os (m/v) vörösborecet,
6%-os (m/v) fehérborecet, 6%-os (m/v)* tárkonyecet és 6%-os (m/v)* almaecet készül.
Ezek biológiai
erjesztésû ecetek.
Általános tapasztalat. hogy a „napi,
asztali” használatra a 10%-os (m/v)* biológiai erjesztésû, míg a tartósításra
a 20%-os (m/v)* eceteszencia a megfelelõ.
Eceteszencia a 15,525%-os (v/v)* savtartalma miatt csak hígítva használható.
Eceteszenciából és a különféle fûszernövények, fûszerek összetételébõl
készülnek a növényi ecetek.
A különféle fûszeres, aromás növényi eceteket házilag állíthatjuk elõ.
Ilyenek például a zeller-, a fokhagyma-, a babérlevél-, a zsálya-, a
kakukkfû-, a menta-, a narancs-, a málna-, a mustár-, a mediterrán- és még
sok-sok más egyéni szájíz szerinti ecetféleségek.
Mindezeket vízzel vagy különbözõ (etil)alkohollal - sherry, vörösbor,
almabor - vegyítve, illetve hígítva, vagy a saját magunk készítette „ecetágy”-ról
lefejtett eceteket ízesítve, fûszerezve kapjuk a különféle különleges salátaönteteket.
A felsorolt fûszerecetek különbözõ saláták, levesek, fõzelékek ízesítéséhez
használhatók, amelyeket kétféle módon
lehet házilag elõállítani:
- ecet eszenciából,
- erjesztéssel.
Az eceteket száraz, hûvös helyen tároljuk. Ha nem pasztõrözött (házi készítésû), csak néhány hónapig tart a szavatossága, egyébként 3 évig. Az étkezési ecet 6 évig
is eltartható.
Terített asztalunkon az étkezéshez állandóan legyen egy kis üvegben fûszeres ecet; amit mindenki tetszés szerint
használhat az ételek egyéni ízesítésére.
* A zárójelben lévõ betûk
az elegy alkotórészeinek koncentrációját jelzik:
v/v | térfogatszázalék (100 cm3
oldatban oldott anyag térfogata cm3 -ben kifejezve, ti.: térfogat/térfogat.) |
m/v | vegyesszázalék (100 cm3
oldatban oldott anyag tömege gramban kifejezve, ti.: tömeg/térfogat.) |
m/m | tömegszázalék (100 g
oldatban oldott anyag tömege gramban kifejezve, ti.: tömeg/tömeg.) |
©
Kiss Dénes László